A siklóernyősök "mindennapi" (sajnos legtöbbünknek csak hétvégi) életének fontos részei az olyan éttermek, amik megfelelők repülés előtti vagy utáni találkozóhelynek. Alapkritérium, hogy legyen közel vagy essen útba legalább egy starthelyhez, és mindig le lehessen biztonságosan parkolni sok autóval. Az is fontos, hogy finom, jellegzetes ételválasztékot kínáljon, de megfizethető legyen, ha valaki napi egyszeri étkezéssel akar jóllakni. Magyarországon ilyen hely pl. a Hármashatárhegy közelében a Rekettyés és a Lepényes, a Pilis közelében a Gondola, Kalocsa közelében a Hartai Halászcsárda.
Az Algodonalesben (Lijar hegyen), vagy 50km-es környezetében (alternatív starthelyeken) repülni szándékozó spanyol vagy hosszabb ideig itt élő expat pilóták nem is telefonálgatnak egymásnak, hanem minden hétvégén reggel a Venta el Cortijoban találkoznak. Ezt az Algodonales településétől délre, az út mellett található fogadó és étterem több szempontból is nagyon szeretem. Kedvencem a frissen facsart narancslé, ami a legtöbb hagyományos spanyol bárban is kapható. Ebből már több litert megittam itt, úgyhogy biztos nem fogok skorbuttal küzdeni, mint Gibraltár védői a nagy ostrom idején. Jó minőségű tapasokból (kis falatkák) lehet összeválogatni a menüt, de ha már a tapasnál nagyobb mennyiséget, azaz fél adagot kérek mondjuk bárányhúsból, azzal már degeszre ebédeltem és vacsoráztam magam. A teljes adag az több személyre van kitalálva. Hatalmas parkolója van, aminek egy része lugassal árnyékolt. Az sem utolsó szempont, hogy a mosdója egy vadkempingezés utáni reggelen megteszi fürdőszoba helyett. Nem a leglátványosabb fotótéma, de azért megörökítettem pár képen:
 |
| A kiülős rész és a bejárat |
 |
| Parkolás a kiülős rész előtt |
 |
| Rálátás az egyik előhegyre |
Ráadsként még csemege árus is van. A garrapiñadas néven ismert cukormázas mandulát mindenkinek ajánlani tudom.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése